Kezdünk összebarátkozni Mókával. Én nagyon szeretném, ha jó barátok lennénk és biztosan ő is, ha tudná, hogy mennyi diót tettem félre neki télire amiért semmi egyebet nem várok tőle cserébe csak azt, hogy fotózhassam.
Ma reggel már úgy járt kelt, ugrált a kertünkben a földön és a fákon mintha otthon lenne. Dejó! Egyszer olyan közel jött hozzám, hogy attól féltem nem fér bele a képbe.:-)
A társát ma nem láttam, de ő is itt lakik a közelben. Róla még nem tudtam megfelelő képet készíteni, de remélem majd sikerül.
Azt hiszem, hogy Móka fiú. Szerintetek?
*
**