Ébredés

Ezen a nyáron belebolondultam a lepkékbe, de ezt gondolom már vettétek észre. Amikor csak tehettem velük együtt ébredtem a harmatos fűben. Csodálatos ez a csillogó és szebbnél szebb fényekben ragyogó világ amit megismertem. Egy pár képet még mutatok és még lesz egy bejegyzés, aztán búcsúzok a lepkéktől, de jövő nyárára még tartogatok terveket velük kapcsolatban.

*

**

***

Kettesben

*

**

***

****

Tollgombóc és füzike

A sűrű fenyőerdő szélén nézelődve vettem észre, hogy a madárkák ugyanúgy mint tavaly ilyenkor, pontban este 6-8-ig a lemenő nap sugarainál szedegetik a különböző repülő vagy a fák ágain lévő bogarakat. Júliusban is lestem őket, de akkor más elfoglaltságuk lehetett, mert este ilyen tájt egy madár sem volt ott. Érdekes, ez valami augusztusi program lehet.

Be is ültem a leshelyemre és fotózgattam esténként elég kevés sikerrel, mert sajnos két este is megzavarta valami a madarászó terveimet. Jöttek cinegék, csilpcsalpfüzikék, amely a második képen látható, de igazán egy őszapónak örvendtem, mert ilyen madarat eddig még nem fotóztam. Roppant mozgékony kismadár, olyan mint egy tollgombóc és valódi akrobata: bármilyen pozícióban képes a fák ágain megmaradni és közben vadászni a bogarakra. Nagyon aranyos kis teremtés, igazi élmény volt fotózni.

Őszapó

Füzike

Újra a kedvenceimmel

Ismét bebizonyosodott a közmondás igaza éspedig, hogy mindenütt jó de legjobb otthon.

A bulgáriai nyaralás után kimenekültünk egy pár napra Ivóba. Engem a munkám is mostanában oda köt, szerencsére, így még van egy indok arra, hogy ott lehessek. Persze az mindenki előtt egyértelmű, hogy főleg a fotózás lehetősége és a természet közelsége vonz engem legjobban oda.

Az első nap semmit nem tudtam alkotni, de megfigyeltem, hogy ez mindig így van. Kell egy-két nap amíg vissza tudok térni a természethez testileg lelkileg úgy igazából. Ha ez sikerül akkor csak úgy jönnek az ötletek, a megoldások, a nézőpontok, a kompozíciók stb. Egy-egy ötlet megvalósításával sokszor akár 1,5-2 órát is eltöltök, de ez a folyamat amiért tulajdonképp szeretem a fotózást. És ha az eredménnyel meg vagyok elégedve akkor az igazi sikerélmény.

A lepkéket az idén nagyon vártam, és örömmel tapasztaltam, hogy pont olyan szépek és varázslatosak mint mindig. Jöjjön tehát pár fotó bemelegítésként:

*

**

***

A hotel fecskéi

Van még egy kép a nyaralásról amit meg szeretnék mutatni.

A hotelben ahol megszálltunk majdnem minden teraszon volt fecskefészek. Így a mienken is. Minden reggel buzgón etették a fiókákat én pedig amikor csak fel tudtam kelni a strandra menés előtt egy-két órával mindig fotóztam őket. Meg kellett bújjak a teraszablak mögött és a résre nyitott ajtón kidugtam az obit, mert ha kimentem a teraszra akkor nem jöttek. Jó nagyok voltak már a fiókák és ahogy megfigyeltem hárman voltak a fészekben. Amikor jött a felnőtt madár etetni egyszerre csak ketten tudták a lyukon kidugni a fejüket, sőt már majdnem ki is bújtak egészen. Gondolom azért mindhárman kaptak elegendő kaját.

Egyik nap mikor vacsora után felmentünk a szobába a fecskefészek már nem volt a helyén. A terasz padlóján volt széttörve és a fiókák nem voltak sehol. Úgy látszik addig furakodtak a lyuknál kajáért és biztos jól meg is voltak hízva, hogy a fészek leesett a helyéről és a drágák elrepültek.:-)

A sirály röpte

Necc

Gyerekeink itt, ott

*

**

***

Emberek akiket láttunk

Bulgáriai nyaralásunk alkalmával, amint már említettem, főleg az elkapott pillanatokat és a számomra érdekes embereket próbáltam lencsevégre kapni kisebb-nagyobb sikerrel. Persze az épületek, városrészek is tetszettek, de a fotózásukat nem annyira élveztem és unalmas turistafotón kívül nem is tudtam abban a témában alkotni. Ezért inkább pár emberekkel kapcsolatos képet osztok meg.

Minden bazársor szereplője általában egy-két utcai zenész. Meglepetésemre egy roppant ötletes kisfiúval találkoztunk legelőször, mint utcai zenésszel az Aranyhomokon. Ötletesnek mondanám, mert egy olyan játékszintetizátoron játszott ami tulajdonképp magától is tudott zenélni ezért a gyereknek nem kellett valami magas fokú zenei képzettséggel rendelkezni. Ez teljes mértékben érthető is volt, hisz a kisfiú kb. 5-6 éves lehetett. Örült az aprónak amit adtam neki, de nem tudom miért vágott ilyen csodálkozó arcot mikor fotóztam...talán még egy hülye fotós sem találta annyira érdekesnek, hogy lefényképezze?

*

Bazári hangulat a kékórában, egy "színes egyéniség":

**

A legnagyobb és legszebb város amit megnéztünk Várna volt. A központban lévő sétáló utcán a vastag téli gyapjúzoknit kötögető nénikék látványa tárult elénk amin meglepődtem, hisz a nyári tikkasztó hőségben nem tudom ki gondol a télre, hogy gyapjúzoknit vegyen...de talán valaki igen. A fiatal sétálgató, trécselő, udvarló fiúk lányok biztosan nem, de láthatóan remekül érezték magukat. Így hát mindenki el volt foglalva a maga dolgával, a néni a zoknikkal, a fiatalok egymással. Érdekesnek találtam ezt az ellentétet, a két külön világot:

***

És egy vidám várnai taxisofőr aki mindenáron el akart vinni a hotelünkbe, de azt semmiképp nem árulta el, hogy egy másik buszmegállóban kellett volna várakozzunk a buszra amivel utazni akartunk.

****

Ezt a kedves xilofonos úriembert a balchiki botanikus kertben fotóztam le amint épp egy turista kisfiút tanít zenélni. A botanikus kert gyönyörű volt, sok képet készítettem ott amiből párat majd a következő bejegyzésben mutatok meg.

*****

A hat nap igen rövid idő ezért hamarosan eljött a hazautazás ideje. Régi jó szokásunk szerint a román dinnyetermő vidéken megálltunk mézédes dinnyéket venni. A fiatal dinnyeárus lány örömére jól bevásároltunk, vettünk kb. 50kg finom dinnyét összesen a három család.:-)

******

Így legalább az utolsó képen én is rajta vagyok, legalábbis az árnyékom, mert engem nem fényképezett senki.:-) Persze ez nem volt szándékos, de ha kicsit odébb mentem volna, hogy ne legyen ott az árnyékom akkor nyomban elütnek a száguldó autók.

Nyaraltunk

Gondolom mondanom sem kell, hogy vittem a fényképezőgépet és nyomtam a gombot rendületlenül. Persze lett egy jópár emlékkép aminek örülök és sok turistafotó valamint elkapott pillanatok amelyekre különösképp vadásztam. A következő bejegyzésekben megmutatok néhány képet, remélem egy pár fog tetszeni másnak is nemcsak nekem.

*

Aranyhomok

***

****