2010. május 4., kedd

Mókusos kaland


Nem tudom más hogy van vele, de én nagyon szeretek az erdőben barangolni. Az erdő minden évszakban nyújt látnivalót: tavasszal a sok apró erdei virág, nyáron a sokfajta gomba, ősszel a frissen lehullott sárga falevelek alkotta gyönyörű avarszőnyeg, télen a jég alatt csörgedező patakocskák és még sorolhatnám. Az erdő állatvilága is csodálatos. Persze attól mindig félek, hogy medvével vagy netán vaddisznóval találkozok, ezért egyedül nem is megyek túl sűrű, vagy a lakott területtől távol eső helyre.

Múlt héten az ivói hétvégi házunk mellett lévő erdőben kirándultam. Virágokat, pillangókat fotózgattam és élveztem az erdő csendjét. Nagy örömömre láttam egy őzet, amely sajnos hamarabb észrevett engem mint én őt és villámgyorsan eltünt egy sűrűbb bokros helyen. Gondoltam, hogy leülök egy kicsit és mozdulatlanul csendben maradok, hátha visszajön... de micsoda naiv gondolatok, miért is jönne vissza oda ahol embert látott, mikor olyan nagy az erdő ahol elbújhat. Várakozásom mégsem volt hiábavaló mert egy kicsi aranyos állatka bukkant fel a talajhoz közeli ágakon: egy mókus.:-) Úgy ültem a nagy kövön mintha én is kővé váltam volna, csak a szívem kalapált az izgalomtól. Eddig még sosem láttam ilyen közelről mókust, csak magas fák hegyén. Persze ahhoz, hogy szép fotót lehessen készíteni róla, ahhoz így is távol volt tőlem és a lombok és fák ágai is folyton félig-meddig takarták az alakját. Ennek ellenére csodálatos élmény volt megfigyelni a kis aranyost ahogy könnyedén ugrált egyik ágról a másikra, úgy éreztem, hogy egy picit bekukkanthattam az aznapi tevékenységébe, az erdő életébe. Mikor már láttam, hogy közelebb nem fog jönni hozzám, gondoltam készítek róla pár fotót, olyant amilyent lehet, hogy legalább tudjam megmutatni otthon. Tudom, hogy nem remekművek, de gondoltam mégis felteszem a blogomba, és remélem, hogy fogok még jobb mókusos fotót készíteni életemben.


*

**

A zár csapódására azonnal figyelmes lett, és amikor meglátott engem, gyorsan eltünt a védelmet nyújtó sűrű lombok között. Én csak annyit mondtam magamban, hogy "Viszlát mókuska". Remélem találkozok vele még a nyáron és meg is fogom ismerni a sérült farkáról.:-) 


11 megjegyzés:

  1. Édes kis mókuska. Nagyon jó felvétel. Milyen objektível készült?

    VálaszTörlés
  2. Köszönöm, hogy megosztottad velünk ezt a történetet, valóban a legszebb az egészben, együtt lélegezni a természettel, csendben lenni, részének lenni. Az csak plusz ajándék, ha szép képeket is sikerül készíteni az élményről, melyre mindig emlékezni fogsz, ha ránézel. Nagyon szép..

    VálaszTörlés
  3. Varosi parkokban egyszerubb oket lencsevegre kapni, mert ott mar megszoktak az embereket.

    VálaszTörlés
  4. Igazad van Attila, de az ilyen vad példányokat sokkal izgalmasabb becserkészni az erdőben, nekem legalábbis nagyobb élményt nyújtott.
    Ha igazán színvonalas fotót akarok csinálni akkor lehet hogy én is parkban kellene próbálkozzak, de ebben az erdőben még úgyis meglesem a kis mókucit és hátha lesz jobb fotóm is róla.

    VálaszTörlés
  5. Éva, Karina köszönöm nektek is a látogatást!
    A képet a Nikon AF-S 70-300mm f/4.5-5.6 G IF ED VR objektívemmel készítettem.

    VálaszTörlés
  6. One of the greatest things in life, to just explore the woods, and share moments with the creatures that live there.
    Lovely captures of the squirrel. He's a real beauty with those ear tufts.

    VálaszTörlés
  7. Nagyon aranyos!Szerintem tökéletes kép lett!

    VálaszTörlés
  8. Kedves kis mókus! Pár éve én is találkoztam mókussal a debreceni nagyerdőn, kb 4 méterre volt tőlem, de sajnos nem volt nálam teleobjektív. Ő meg gyorsan elszaladt a talált tobozzal :)

    VálaszTörlés
  9. Ezek azok a pillanatok, amikre várunk, amiket remélünk, s amikre visszaemlékszünk évek múltán is! Én ezek miatt a pillanatok miatt nem követtem a családi hagyományt és nem lettem vadász. Minek? Az érzés ugyan az, és még bűntudat sem marad utána. Csak egy sikeres fotó, a te esetedben! Nálam többnyire egy kevésbé sikeres....

    VálaszTörlés
  10. Valóban nem a legsikeresebb fotóid :( Mintha túl lennének exponálva.Arra feltétlen jó,hogy megmutasd láttad az ecsetfülüt. Dehát annyi mókust fogunk még tőled látni,hogy ez bőven belefér :)
    Bár most jön a makrószezon így erre készülök a blogodban :)
    Gusto

    VálaszTörlés
  11. Szia Gabi!:-)
    Rég jártál errefelé. Hát valóban nem a legjobb képeim, de már szövöm a terveket a további mókusos képekkel kapcsolatban. És közben makrózgatok, persze.:-)

    VálaszTörlés