Próbálkozásaim madárfotózás terén

A madárfotózás a kedvelt időtöltéseim közé tartozik. A Nikon 70-300 mm VR objektívem nem épp ideális darab erre a célra, tulajdonképp nagyvadakra a legjobb, de mivel egyelőre nincs sem lehetőségem sem szándékom egy vagyont kiadni fényerős 400 mm fókusztávolság körüli obira, ezért ennek az egyébként nagyon jó objektívnek feszegetem a határait.
Ahhoz, hogy egy ilyen obival elfogadható képet lehessen csinálni egy kis vagy közepes méretű madárról, legalább tíz méter távolságra kell csalogatni. Téli időszakban a madáretetőben etetem és egy beszállóágon fotózom kedvenceimet, de nyáron már sokkal nehezebb elcsábítani őket, mert rengeteg élelmet találnak a természetben. Megpróbáltam egy itató helyet készíteni nekik a kertünkben, de sajnos nem szoktak rá, gondolom azért mert a Nagy-Küküllő a kert végében folyik. Szerencsére ennek ellenére is járnak a kertben madarak, így hát ha nem is az itatón a fák ágain és a kerítésre szállva fotózhatom. Mivel a kertünkbe a nap bármely szakában kimehetek, ezt meg is teszem elég gyakran, így próbálom megismerni a madarak szokásait. Fontos a leshelyem elhelyezkedése is ami úgy van kialakítva egy fészerben, hogy két irányba is fotózhatok egy-egy kis kémlelőlyukon keresztül. A lyukak átmérője 11x11cm amin a kb 5m-re lévő madárka nem lát be. Arra az esetre, ha ennél közelebb merészkednének, rajzszeggel erősítettem a lyukak peremére egy levágott kötött pulóver újjat és ebbe dugom az obit. Az egyik lyuk kelet fele, a másik pedig dél fele néz. A madarak délelőtt 9-10 óra között és délután 5-től naplementéig a legaktívabbak, ekkor tudom inkább fotózni őket.
Ez az elfoglaltság is mint minden más hobbi rengeteg időt igényel ezért hálás lehetek a családomnak, hogy elnézik ezt nekem, sőt támogatnak is és velem együtt örülnek ha sikerül egy-egy jobb fotót készítenem.

Téli fotózásaim eredménye a következő pár kép:

Széncinege


Kékcinege


Verebek


Az elmúlt napok termése:

Énekes rigó pózolós kedvében



Énekes rigó


Rozsdafarkú


Erdei pinty hím


Erdei pinty tojó



És végül pár kép tavaszról az udvarlás időszakáról, amikor sem etető sem itató nem kellett, sőt még leshely sem, hanem egyszerűen a házunk résnyire nyitott ablakából fotóztam, nem zavartatták magukat.

Zöldike


Zöldike udvarol


Kíváncsi zöldike


Ezt pedig egy tél végi séta alkalmával fotóztam a mezőn:

Verebek élvezik a nap utolsó sugarait