2014. november 17., hétfő

Ismét

Hétfőn mindig azt mondom magamnak, hogy többet már nem megyek az idén medvézni, mert már hideg van, vagy, hogy már úgyis legtöbbször csak hiába várakozok, így meg úgy... Aztán eljön a hét vége és ismét hajt valami az erdőbe. Hiába, hogy legtöbbször olyankor jönnek a macik mikor már sötét van vagy egyáltalán nem is jönnek, jó ott lenni, hallgatni a csendet, elmélkedni és reménykedni, figyelni ahogy lemegy a nap és a sötétség ráborul a tájra. Talán ez valami betegség?
A világrekord döntögetés hétvégéjén fotóztam utoljára macianyukát a bocsaival. Augusztus óta szépen fejlődtek a kicsik, most már a bundájuk is alkalmas lesz, hogy a téli fagyokban megvédje őket:

 *


**

13 megjegyzés:

  1. Ismét... Ismét gyönyörűek a medve fotóid.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Endre.
      Minél jobb minőségű képekre törekszem, ami nem könnyű, mert a fényviszonyok ahol a medve előfordul sajnos nem a legjobbak. Eddig ISO 500 alatt nem fotóztam macit megfelelő záridő mellett, de még az ISO 2000 sem túl gyakori, legtöbbször ennél is magasabb érzékenység kell. A záridőt sem lehet ugyebár túl hosszúra beállítani, ha van állvány akkor sem mert a medvék is állandóan mozgásban vannak.

      Törlés
    2. Akkor még inkább gratulálok, ugyanis a képek minőségén nem látható a magas ISO.

      Törlés
  2. Gratulálok Erzsike a bátorságodért és a képeidhez! :)
    Nagyon tetszik!

    VálaszTörlés
  3. Csak csodálni tudom a kitartást és a nagyon szép fotókat! Gratulálok!

    VálaszTörlés
  4. Még mindig szépek és nagyszerűek!

    VálaszTörlés
  5. Én nem mernék a medve közelébe sem menni, nemhogy lefotózni! :)
    Remek képek, szokás szerint!
    (és igen, újra itt vagyok! :))

    VálaszTörlés
  6. Nagyon vagányak a képeid. Ez nem betegség, hanem hobby. Ebből nem kell kigyógyulni. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi a látogatást.
      Nem is jártam még orvoshoz a "panaszaimmal".:-)

      Törlés