Objektívajánló

Időnként meg szoktam nézni a blogom statisztikáját és azt tapasztalom, hogy a leggyakrabban megnézett bejegyzéseim a fotós felszerelésemmel kapcsolatosak. 

Régebb elkezdtem rövid tesztféleségeket írogatni az általam használt objektívekről, de aztán ez a dolog abbamaradt. Most, hogy az ünnepre való előkészületek és egy makacs torokfájás miatt két hetes szobafogságra ítéltettem, volt időm ezt a témát átgondolni és írtam egy kisebb összefoglaló cikket, csak a szubjektív tapasztalataimra helyezve a hangsúlyt.

Én az a hobbifotós vagyok aki objektív vásárlásnál az árat kritikusan szemléli. Egyrészt azért mert a fotózás nekem csak hobbi és ezért nem kifizetődő nagyon sokat költeni rá. Másrészt meg azért mert én is vallom, hogy jó képet nem csak a legdrágább felszereléssel lehet készíteni, de minden témához kell egy minimálisan szükséges eszköz amely nélkül a kép csak a fotós képzeletében készülhet el. Öt év alatt, mióta tükrös gépem van, kiépítettem egy objektívparkot, amely lehetővé tette, hogy az általam kedvelt fotós területeken tanulni és néha alkotni tudjak. Ez a következő objektívekből áll:

-Tamron 90/2,8 macro(fókuszmotor nélküli változat): kategóriájában az egyik legolcsóbb obi, de nagyon jó darab, ideális makrózásra, közelfényképezésre, portrézásra. Egyetlen negatívum lehet(engem nem zavar), hogy kissé hangos. Ajánlom

-Nikon AF-S 70-300/4,5-5,6 VR: ennél van olcsóbb is ebben a zoomátfogásban, pl. Tamron vagy Sigma vagy a Nikon nem VR-ese, de annyi jót olvastam róla vásárlás előtt, hogy gondoltam megéri a nem sokkal több pénzt. Remek obi, nagyon sokoldalúan használható: portrézás, madárfotózás, tájfotózás, vadfotózás. Persze mindezekre sokkal jobbak a fix, fényerős teleobik, de azok sokkal többe kerülnek. Hosszabb tesztem erről az obiról itt olvasható. Ajánlom

-Nikon AF-S 35/1,8: kategóriájában szintén a legolcsóbb, de remek objektívecske. Roppant gyorsan fókuszál és pontosan valamint halkan. Megfelelő beltéri fotózásra ahol az 50mm kicsit hosszú, akciófotózásra, életképekre. Ajánlom

-Nikon AF 50/1,8D: ezt a D7000-el vettem kitben(külön vásárolva is legolcsóbb a kategóriájában). Eredetileg nem akartam ilyen obit, mert gondoltam, hogy a 35mm-es kiváltja ezt és az is volt a terv hogy majd vadiújon eladom, de miután kipróbáltam változott a véleményem és azóta is előszeretettel használom közelfényképezésre a természetben, portrézásra és tárgyfotózásra is remek. Kicsit sérülékenynek látom felépítés szempontjából, sokkal gyengébb mint a 35-ös, nem árt vigyázni rá. Ajánlom

-Nikon AF 300/4: ez egy régi obi 1987-2000 között gyártották. Ez is legolcsóbb a kategóriájában, de mivel rég nem gyártják gondolom elég nehéz beszerezni direkt az eladótól kipróbálás lehetőségével. Én szerencsés voltam, mert egy fotós kollégától személyesen vásároltam eBay-es áron (az eBay-en mindig van ilyen obi eladó). Remek rajza van legtágabb rekesznél is, 1,4szerezővel is használható, csodásan mossa a hátteret, nem olyan nehéz és nagy mint a kategóriatársai de masszív fém tubusa van, olyan mint egy kis tank. Kissé lassan és hangosan fókuszál, mert a vázban lévő fókuszmotor működteti, ezért akció és sportfotózásra szerintem nem lenne jó. Leses madár és vadfotózáshoz akár gyengébb fénynél is remek obi, állvánnyal kell használni. Ajánlom

-Sigma 10-20/4-5,6: kategóriájában szintén a legolcsóbb. 10mm-en legtágabb rekesznél kissé lágy a rajza, de f6,3-nál már remek. Fókusza elég gyors és halk, de kevesebb fényben pontatlan sőt néha nem talál élességet. A D7000-el élőkép módban nem működik az autófókusz, de erre mások is panaszkodnak itt-ott a neten. Minden nyavalyájával együtt egyik kedvencem, szép színeket produkál, a rajza is jó, nincs CA. Tájfotózásra, épületfotózásra és életképekre is jó. Használtan szereztem be, ajánlom.

A fent említett objektíveket Nikon D80-al és D7000-el használom.

Képek archiválása

Mostanában nem nagyon volt lehetőségem nagyobb távolságra autóval fotózni járni, mert a kis Matiz nagyobb javításra szorult. Ezért esténként a fotóim archiválásával, rendezgetésével foglalkoztam.

Gondoltam, hogy írok egy kisebb cikket az én archiválási módszeremről, mert ugyebár ha már fotózunk ez is fontos dolog annak érdekében, hogy fotóinkat biztonságban tudjuk és nem utolsó sorban, hogy bármely fotónkat utólag több év múlva is rövid időn belül elő tudjuk venni ha szükséges.

Én úgy csinálom az archiválást, hogy a számítógépemen vannak képeim1,2,3,stb mappák amelyen belül Emberek, madarak, természet, XY esemény, stb elnevezésű almappák a könnyű keresés érdekében. Ezeknek a főmappáknak az almappáiba mentem a képeket amíg a főmappában összesen lesz 18-20GB vagyis olyan 5 dvd-re való anyag és akkor mentem dvd-re és külső vinyóra, majd új főmappát nyitok képeimxy elnevezéssel amibe aztán újból kezdem gyűjteni a fotókat amíg abban is lesz 18-20GB-nyi kép. Azokba a mappákba amelyek már ki van mentve külső adathordozóra, nem másolok képeket többé, se eredeti rawot se jpg feldolgozást.

Mivel raw-ban fotózok, a 18-20GB-ra (ami kb. 5 dvd), elfér hozzávetőlegesen 2000 raw kép+400-500 drb jpg feldolgozás az eredeti nyersekből különböző felhasználásra. A 2000 raw képet mindig 10000-nél kevesebb(*) expóból válogatom ki, mert ugye minden szemetet nem tart meg az ember. (*)Így még egyszer sem történt meg, hogy ugyanabba a főmappába kerüljön két 0001-es kép. Ellenkező esetben fennállna az a veszély, hogy mivel egy főmappába és almappába kerülne két 0001-es kép, akkor át kellene nevezni, vagy felülírná az előzőt a gép. Mikor telik a hely a gépem vinyóján akkor mindig a legkisebb sorszámú "képeimx" főmappát törlöm mindenestől, de akkorra már jó régen ki vannak mentve a képek dvd-re és külső winchesterre.

Nekem jól bevált ez a módszer, nagyon hamar elő tudok így keresni bármilyen fotót, legyen az akár 3-4éves, gépen, dvd-n vagy akár külső winchesteren.

A digitális archiváláson kívül a fontosabb képeimről jó minőségű nyomatok is vannak amelyeket csoportos fotóklubos kiállításokon mutatok meg évente a nagyérdeműnek.

A neten olvastam valamikor, hogy ilyen formán kell archiválni(két külső adathordozón), hogy aránylag biztonságos legyen. Az is fontos, hogy a két adathordozót amire mentettük a számítógépről a képeinket legalább 10km távolságra tároljuk egymástól annak érdekében, hogy valamilyen természeti katasztrófa vagy tűz esetén legalább egyik helyen biztonságban legyenek a műveink. Én ez utóbbi biztonsági intézkedést még nem oldottam meg, de a közeljövőben meg fogom.

Ha nem unjátok nagy vonalakban ti is beszámolhattok az archiválási módszereitekről, hadd tanuljunk egymástól egy kicsit. Szerintetek ez elég biztonságos-e, vannak-e jobb adathordozók a külső winchestereknél és dvd-nél vagy esetleg követek-e el valami szarvashibát én?

Lessátor születik

Ahogy elköszöntem a téltől új terveket kezdtem szövögetni a tavaszi és nyári fotózásaimmal kapcsolatban.
Szerettem volna egy lessátrat magamnak, de sajnos sehol sem találtam az országban eladó gyári darabot. Magyarországon lett volna több helyen is, de látatlanban rendelni nem akartam és talán el sem küldték volna nekem ide. Na, és az ára is eléggé borsos lett volna számomra, annál is inkább mivel még sosem próbáltam lessátorból fotózni és nem is biztos, hogy fog menni nekem ez a műfaj. Így gondoltam, hogy a neten fellelhető képek alapján tervezek és varrok egyet magamnak. Nem ment nagyon könnyen és gyorsan a dolog, mert mindent magamnak kellett kigondolni és kivitelezni. Egyedül a fém alkatrészeket csináltattam mással baráti és házastársi alapon.:-) Anyagilag negyede annyiba került mint a Magyarországon kapható legolcsóbb lessátor. A saját munkámat persze nem számítottam.

A kész "ojjektum" így néz ki:

Első és oldalsó rész

Oldalsó és hátsó rész

Betekintés a zipzáros ajtón keresztül

Gép helyzete a kémlelőnyílásban

Kukucskáló ablakocskák és egy használaton kívüli kémlelőnyílás bentről nézve

A sátor csúcsa belülről és a legfelső ablakocska

Kilátás az ablakokon keresztül
Emberi szemmel jobban ki lehet látni távolról is(15-20cm-ről), a kis pana egészen a szitaanyaghoz tartva ezt látja.

Így illeszkedik a tájba a sátram

A fenti képeken gondolom látszik, de azért elmondanám, hogy a sátor fő lapján három kémlelőnyílás van, két oldalsó lapján pedig kettő-kettő. Ablakocskából a fő sátorlapon három, az oldalsó lapokon kettő-kettő és a hátsó lapon a bejárat mellett egy helyezkedik el. A kémlelőnyílások és ablakocskák a földtől olyan magasságban helyezkednek el, hogy a kempingszéken ülve kényelmesen lehessen kinézni illetve a gépet használni. Az alsó kémlelőnyílás használata esetén szögkeresőt teszek a gépre. A legfelső ablakocskán ki lehet kukkantani álló helyzetben és az alatta lévő (legfelső) kémlelőnyíláson keresztül ugyancsak állva lehet fotózni, ha a helyzet megkívánja.

Legnehezebb dolog volt megtervezni a sátor csúcsi részét ahová a tartórudak összefutnak.
Végül ilyen lett:

Felső nézet

Oldalnézet

A sátor lábai alá ilyen kifúrt vaslapocskák készültek:

A két szabadon lévő lyukba a sátorrúd vége és a sátorszeg kerül, hogy szél esetén el ne repüljön az "ojjektum" szabadon hagyva engem a vadak martalékául.:-) A fémlapocskákat összekötő spárga hossza egyenlő a sátor alapjának átlójával és azért van narancssárga és világoskék szakasza is, hogy el ne veszítsem. Középen szétválaszthatóak arra az esetre ha zavarnának a sátorban való mocorgás közben. Ez az alkatrész(a fémlapocskák a spárgával összekötve) kényszeríti a sátorrudakat a kívánt ívre hajolni és lehetővé teszi, hogy a sátorlapot fentről ráhúzzam.

Technikai adatok:
-Alapterület: 100x100cm
-Magasság: 180cm
-Sátorlap anyaga: terepszínű vászon
-Ablakocskák anyaga: sötét színű lyukacsos bélésanyag
-Merevítés: 50 centis szelvényekre szétszedhető üvegszálas sátorrudak(régi turistasátor maradványai)
- A csúcs alkatrész ahová a sátorrudak összefutnak 15mm átmérőjű rézcsőből készült. Mérete 20x6cm.
-A sátor súlya minden alkatrészt beleértve 2,6kg
-Mérete a régi turistasátor tokjába csomagolva kb. 64x20cm

A sátorlap anyaga nem vízhatlan, de szükség esetén impregnáló spray-vel ez a gond valamennyire megoldható. Vásárolhattam volna vízhatlan műszálas anyagot is, de ezt a vásznat ellenállóbbnak, masszívabbnak láttam és nem ad ki suhogó hangot sem.
Készítés közben olyan akadály gördült elém, hogy a varrógépem elromlott és két napig kellett várjak türelmetlenül az új alkatrészre, de végül is kész lett a sátram valahogy.
A sátor összeszerelése és szétszedése kb. 6-6 percet vesz igénybe, de gondolom gyakorlással gyorsabban fog majd menni. Minden esetre az lenne a legfontosabb, hogy hatékonyan tudjam használni majd és ütőképes fotókat készítsek a segítségével, de tudom, hogy ehhez sok időre és türelemre lesz szükségem.

Kompakt vagy tükörreflexes vagy bridzs?

Tavaly januárban beszereztem egy Panasonic TZ8 kompakt gépet a Nikon D80 mellé, vagyis helyébe arra az esetekre mikor egy tükrös gép túl nagy és feltűnő. Gondoltam akkor, hogy jó lenne egy tesztet készíteni, de csak tesztfotókkal, amolyan kezdő fotósoknak és laikusoknak valót, mert ilyent eddig még nem nagyon találtam a neten. De lemondtam róla, mert csak kompakt és tükrös állt rendelkezésemre és mindenképp szerettem volna egy bridzs masinát is bevonni az akcióba. Most lehetőségem nyílt ezt a tesztet elvégezni, mert a bátyám vett egy bridzs gépet a családjának amit kipróbálhattam én is. Tehát elmentem a helyszínre a gépeimmel és egy állvánnyal valamint a "modelljeimmel" és elkészítettem a tesztképeket.

A három főszereplő: D80, TZ8, S3200

Tehát a három gép:

Nikon D80 fontosabb technikai adatai:
-Tükörreflexes (DSLR)
-Effektív pixelek száma: 10,2 Megapixel
-Érzékelőlapka mérete és típusa: 23,6 x 15,8mm CCD
-Zoom: objektívtől függ ami a jelen tesztben Nikon AF-S 18-135mm (27-203mm ekv.) f3,5-5,6 G ED(kitobi) és Nikon AF-S 70-300mm (105-450mm ekv.) f4,5-5,6 G ED VR
-Érzékenység(ISO): 100-1600

-Képformátumok: JPEG, RAW
-Súly: 585g (akku, kártya és objektív nélkül)
-Méretek: 132 × 103 × 77 mm
-Bejelentés dátuma: 2006. augusztus 9.

Fuji Finepix S3200 fontosabb technikai adatai:
-Bridzs
-Effektív pixelek száma: 14 Megapixel
-Érzékelőlapka mérete és típusa: 1/2,3" CCD
-Zoom: 26-624mm ekv. (24x)
-Érzékenység(ISO): 64-1600

-Képformátum: JPEG
-Súly: 445g (akku és kártya nélkül)
-Méretek: 118 × 80,9 × 99,8 mm
-Bejelentés dátuma: 2011. január 5.

Panasonic DMC-TZ8 fontosabb technikai adatai:
-Kompakt
-Effektív pixelek száma: 12,1 Megapixel
-Érzékelőlapka mérete és típusa: 1/2,33" CCD
-Zoom: 25-300mm ekv. (12x)
-Érzékenység(ISO): 80-1600

-Képformátum: JPEG
-Súly: 214g (akkuval és kártyával)
-Méretek: 103,3 x 59,6 x 32,6 mm
-Bejelentés dátuma: 2010. január 26.

A legrégebbi konstrukció a Nikon D80, legújabb a Fuji. Árban nincs túl nagy különbség a három gép között, ugyanis a D80-ast is már jó olcsón meg lehet kapni használtan, de csak úgy. Persze, ha már gépet akar az ember akkor tükörreflexesből is az új a legjobb választás. A Nikon D7000 méltó utódja a D80-nak, ugyanabba a kategóriába sorolhatók, középkategóriás tükrösök. Ideálisabb lett volna D7000-essel végezni a tesztet, hogy a gépek legyenek korban közelebb egymáshoz, de nekem D80-am van és úgy gondoltam, hogy ezzel is érdemes a tesztet megcsinálni, mert a különbség így is jól látható lesz. A Panasonic TZ8 egy drágább kompakt, a Fuji S3200 egy olcsóbb bridzs, tehát nem túl nagy az ár- és kategóriabeli különbség köztük.

Akkor lássuk, hogy mit is tudnak képalkotás terén ezek a masinák.
A gépek a teszt során állványra voltak téve, és tesztcsoporton belül a tárgytávolság ugyanaz volt. A gépeket rekeszelőválasztás (A) módban használtam. Semmiféle utólagos módosítást nem végeztem a képeken számítógépen ami minőségbeli változást okozhatott volna.

1.) Élesség és részletesség tesztelése nagylátószögön, szabadban, napsütésnél(tájkép, városfotók és esetleg épületfotózás):
Itt jobb lett volna szűkebb rekesszel is próbálni, mert fény volt bőségesen. Mindhárom gép esetében a lehető legtágabb rekeszt alkalmaztam. Szűkebb rekesszel arányosan jobb lenne kicsit mindegyik kép szerintem. De azt talán majd máskor bepótolom.
A gépek neve rövidítve van a képek alatt és a beállításokat is oda írtam.

P 1/1300sec F3,3 ISO100 25mm ekv. Teljes méret megtekintése

F 1/2000sec F3,1 ISO100 26mm ekv. Teljes méret megtekintése

N 1/1000sec F3,5 ISO100 27mm ekv. Teljes méret megtekintése

2.) Élesség és részletesség tesztelése nagylátószögön, szabadban, árnyékos helyen(riport, életképek, események stb.):
Itt is a legtágabb blendét használtam minden gép esetében és ISO100-at, mert állványt tudtam használni. A környezetet szándékosan nem rendeztem át, hogy legyen elég részlet a képen.:-)

P 1/50sec F3,3 ISO100 25mm ekv. Teljes méret megtekintése

F 1/150sec F3,1 ISO100 26mm ekv. Teljes méret megtekintése

N 1/80sec F3,5 ISO100 27mm ekv. Teljes méret megtekintése

3.) Mélységélesség tesztelése szabadban, napsütésnél(portré, közelképek):
A lehető legtágabb blendét használtam mindegyik gépnél és ISO100-at valamint rázoomoltam a témára olyan mértékben, hogy a téma hasonló módon töltse ki a képet(ez utóbbi nem sikerült tökéletesen). A tárgytávolság természetesen mindhárom esetben azonos volt.

P 1/800sec F4,6 ISO100 225mm ekv. Teljes méret megtekintése

F 1/450sec F5,9 ISO100 175mm ekv. Teljes méret megtekintése

N 1/1250sec F5.6 ISO100 202mm ekv. Teljes méret megtekintése

4.) Mélységélesség tesztelése szabadban, árnyékos helyen(portré, közelképek):
Mint az előző pontban: lehető legtágabb blende, ISO100, zoom és azonos tárgytávolság.

P 1/30sec F4,5 ISO100 196mm ekv. Teljes méret megtekintése

F 1/30sec F6,4 ISO100 203mm ekv. Teljes méret megtekintése

N 1/60sec F5,6 ISO100 202mm ekv. Teljes méret megtekintése

5.) Élesség, részletesség, mélységélesség tesztelése maximális zoomon(tele állásban), szabadban(portré, madárfotózás, vadfotózás, lesifotók(:-)) stb.)
Lehető legtágabb blende a Panával és Nikonnal, a Fujinál valami történt, f8 lett nem szándékosan, ISO100, azonos tárgytávolság.
Ennek a tesztnek az esetében a Nikonra a 70-300mm-es VR obit tettem, mert a kitobival nagyon lemaradt volna a többiektől és a képek nem lettek volna érdemben összehasonlíthatóak.

P 1/25sec F4,9 ISO100 300mm ekv. Teljes méret megtekintése

F 1/15sec F8 ISO100 624mm ekv. Teljes méret megtekintése

N 1/50sec F5,6 ISO100 450mm ekv. Teljes méret megtekintése

6.) Élesség, részletesség, mélységélesség tesztelése 450mm ekv. körüli értéken(tele állásban) szabadban(madárfotó, vadfotó, lesifotó stb.)
Lehető legtágabb rekesz, ISO100, azonos tárgytávolság.
Itt csak a Fujit és a Nikont teszteltem, mert a Pana ilyen fókusztávolságra nem képes és nem lett volna értelme.

F 1/20sec F5,8 ISO100 460mm ekv. Teljes méret megtekintése

N 1/50sec F5,6 ISO100 450mm ekv. Teljes méret megtekintése

7.) Magas ISO miatti képzaj tesztelése beltérben, egyszerű csillár fényénél.
Itt is a lehető legtágabb rekeszt használtam(tehát a mélységélességet is lehet figyelni nemcsak a zajosodást) és azonos tárgytávolságot, az érzékenységet változtattam.

P 1sec F4,5 ISO100 137mm ekv. Teljes méret megtekintése

F 1/2sec F5,4 ISO100 123mm ekv. Teljes méret megtekintése

N 1sec F5,6 ISO100 127mm ekv. Teljes méret megtekintése

P 1/2sec F4,5 ISO200 137mm ekv. Teljes méret megtekintése

F 1/4sec F5,4 ISO200 123mm ekv. Teljes méret megtekintése

N 1/2sec F5,6 ISO200 127mm ekv. Teljes méret megtekintése

P 1/4sec F4,5 ISO400 137mm ekv. Teljes méret megtekintése

F 1/6sec F5,4 ISO400 123mm ekv. Teljes méret megtekintése

N 1/3sec F5,6 ISO400 127mm ekv. Teljes méret megtekintése

P 1/8sec F4,5 ISO800 137mm ekv. Teljes méret megtekintése

F 1/13sec F5,4 ISO800 123mm ekv. Teljes méret megtekintése

N 1/6sec F5,6 ISO800 127mm ekv. Teljes méret megtekintése

P 1/15sec F4,5 ISO1600 137mm ekv. Teljes méret megtekintése

F 1/27sec F5,4 ISO1600 123mm ekv. Teljes méret megtekintése

N 1/13sec F5,6 ISO1600 127mm ekv. Teljes méret megtekintése

Azt sajnálom, hogy a képeket teljes méretben nem lehetett feltenni ide a blogra, mert a különbségek úgy a leglátványosabbak, de gondolom így is láthatóak. A képek alatti linkre kattintva megnézhetőek teljes méretben is. A képek fájlnevében a Panasonic TZ8 képeinél van egy "P"(pl. P1100678.JPG), a Fuji S3200 képeinél egy "F"(pl. DSCF1831.JPG) és a Nikon D80 képeinél egy "_"(pl. DSC_4135.jpg). Így könnyebben rá lehet jönni megtekintéskor, hogy melyik géppel készült fotót nézzük.

Egy rövid véleményt a teszt végén én is mondok, de a fotók alapján mindenki leszűrheti magának a következtetést.

Szerintem a tükrös minden pontban simán verte a többieket ezekkel a hobbikategóriás objektívekkel is, de hát ez várható is volt. Jobb obikkal még kiugróbb lenne a különbség, de egyrészt nekem nincsenek profi objektívjeim, másrészt meg nem akartam még jobban növelni az egyébként is nyilvánvaló különbségeket. Számomra az volt az érdekes, hogy a Fuji bridzs és a Pana kompakt képei közt nem találtam olyan égbekiáltó különbséget. Mindkettőnek olyan kompaktosak a képei(ezt eddig csak olvasgattam a neten, most már tudom hogy milyen ez), erőszakosan élesítettek, agresszívan zajszűrtek, nem elég részletgazdagok főleg a távolabbi témáknál, és nagy mélységélességgel rendelkeznek a tág rekesz használata ellenére is, ami miatt nem válik el olyan szépen a téma a környezetétől. Az ISO teszten bukott le a kompakt és a bridzs a leglátványosabban. A Fujitól elvártam volna a hallottak alapján, hogy a magas ISO-t jobban bírja, mert ugyebár a Panákat mindenhol a zaj miatt szidják, de ebben a zajtesztben a Pana jobban teljesített mint a Fuji szerintem.

Na, tehát ennyi volt a teszt, ami azért készült, hogy azok a fotósok akik most szeretnének gépet vásárolni és a különböző géptípusok által készíthető képek közti különbségre kíváncsiak, kapjanak némi információt itt egy oldalon belül.

Ez a cikkecske nem a haladó fotósoknak íródott, tehát ha valaki hozzáértő találja olvasgatni és hibát fedez fel benne, gondoljon arra, hogy csak egy autodidakta hobbifotós készítette merő kíváncsiságból.:-) Ezért ha valami szarvashibát követtem el akkor nem sért meg senki azzal ha kijavít vagy tanácsot ad a javításra.

Tisztaság fél KÉPesség

Néha én is kifogyok a fotós ötletekből hosszabb-rövidebb időre, de ilyenkor is találok magamnak tevékenységet a fotós felszerelésem körül. Ilyenkor szoktam átvizsgálni a gépet, az objektíveket, javítok valamit ha kell, persze csak apróbb dolgokat és megtisztítom ami bepiszkolódott.

A gépet porfúvó körtepumpával portalanítom és ami nem távolítható így el azt ecsettel leporolom. Semmiféle folyadékot eddig még nem használtam a gép tisztítására.

A Giottos AA1900 típusú körtepumpát használom, amely nem egy kicsi darab(legalábbis amikor megrendeltem kisebbre számítottam), de annál hatékonyabban működik, nagyon erősen fújja a levegőt és pont jól elfér a tenyeremben. Az össz mérete 19cm, ebből a gumi rész amiből a levegő kiáramlik 11cm. A csőrével ellentétes oldalon egy szelep van ahol a leírtak szerint szűrt levegőt szív be.

Giottos AA1900

Az ecset amit használok a Giottos CL 1011 típusú lencsetisztító szett része. Ez a készlet tartalmaz még 30ml lencsetisztító folyadékot permetszóró kis palackban, egy törlőkendőt és 10db tisztító pálcikát ami a fültisztító pálcikákra hasonlít.:-)

Giottos CL 1011

Az objektívek frontlencséjét a fent leírt eszközökkel tisztítom a következő műveleteket követve:
-Por eltávolítása a körtepumpával
-Por eltávolítása az ecsettel
-Makacsabb szennyeződések, ujjlenyomatok eltávolítása a lencsetisztító folyadék és a törlőkendő segítségével.

Egyes helyeken azt olvastam, hogy a frontlencsén lévő por illetve más szennyeződés nem befolyásolja a fotók minőségét, de én ennek ellenkezőjét tapasztaltam főleg ha ellenfényben fotózok. Ennek alátámasztásaként példának hozom fel az autók szélvédőjét, amely ha poros akkor alig lehet kilátni a kocsiból ha szembesüt a fény. Vagy aki szemüveges az tapasztalhatja a poros szemüveglencsék átláthatatlanságát ellenfényben. Az objektíveknél is hasonló a helyzet.

A fent leírtaknál kényesebb művelet a fényképezőgép érzékelőjének, vagyis az előtte lévő és vele egybeszerelt üveglapocskának a tisztítása. De nem kell ettől sem megijedni, mert ha van egy kis kézügyességünk és a gép használati utasításában leírtakat pontosan betartjuk, akkor kárt nem okozhatunk.

Én a következő eszközöket használom a CCD tisztításához:
-Giottos AA1900 körtepumpa
-Eclipse optic cleaning fluid
-Sensor swab type 2 (APS-C szenzorméretű gépekhez)
-Egy kis ledes elemlámpa vagy egy jó asztali lámpa amelynek a fényét a munkaterület felé irányíthatjuk.

Eclipse optic cleaning fluid

Sensor swab type 2

A tisztítás megkezdése előtt készítsünk egy pár felvételt az eredmény utólagos ellenőrzése miatt és persze azért hogy egyáltalán kell-e tisztítást végezni. Én a felhőtlen égboltot fotóztam le f5,6, f8, f11 rekesszel és a tisztítás végén f16 és f20-as rekesszel is.

A szenzortisztítást mindenképp nyugodt lelkiállapotban végezzük, tiszta, pormentes és huzatmentes helyen.
A másik fontos dolog ami minden gép esetében érvényes az, hogy a gép akkumulátora legyen teljesen feltöltött állapotban, mert ha tisztítás közben lemerül akkor a gép kikapcsol és a tükör visszaáll eredeti helyzetébe. Ha épp akkor a gépben matatunk, a tükör megsérülhet.

A gépet helyezzük állványra, hogy ne kelljen kézben fogni és rögzítsük függőlegesen mintha épp fotóznánk, hogy véletlenül se essen több por a gépbe tisztítás alatt.
Ez után vegyük le a lencsét a gépről és a használati utasításban leírtak alapján kapcsoljuk be illetve tegyük szabaddá az utat az érzékelőhöz a tükör felcsapásával. Ez a művelet gondolom minden gép használatijában részletesen le van írva, a Nikon D80 könyvében legalábbis igen.
Én első lépésben a körtepumpával próbáltam a port eltávolítani óvatosan, olyanformán, hogy a pumpa csőre semmiképp ne kerüljön a tüköraknába, csak kintről fújtam be vele. Ez után próbafelvételt csináltam, de nem voltam az eredménnyel megelégedve.

Így újra állványra tettem a gépet, levettem a lencsét, felcsapattam a tükröt. Elővettem a Sensor swab spatulát és két csepp Eclipse folyadékot cseppentettem a spatula végén lévő törlőfelületre, pont az élére. Ez után gyorsan kell dolgozni, mert ez a folyadék nagyon hamar párolog.
A spatula megnedvesített végét finoman ráhelyezzük a szenzorra egészen a szélénél és egy határozott mozdulattal letöröljük egészen a másik széléig. Utána megfordítjuk a spatulát és az előzővel megegyező irányban ismét törlünk. Azért ugyanabban az irányban, hogy az első törléssel letörölt porszemeket ne húzzuk vissza az érzékelőre.

Ez után összeszereltem a gépet és újra próbafelvételt csináltam, azonban az eredménnyel még mindig nem voltam elégedett. Ismét fel a gépet az állványra, lencsét le, stb. és egy hajszálammal(ezt olvastam valahol a neten:-)) a még látható porszemet óvatosan eltávolítottam. Volt még két makacsabb porszem egymás mellett amit nem tudtam így sem távozásra bírni, rátettem nagyon finoman a már megszáradt spatula sarkát amire ráragadtak és szépen kivettem. Vigyázat: a spatulát pont a porszemre kell ilyen esetben tenni és egyenesen kiemelni, húzni a CCD-n szerintem semmiképp nem ajánlatos így szárazon, nehogy karcoljon.

Annak ellenére, hogy mindenhol a neten és fotós online boltokban ezt az Eclipse oldatot ajánlják és tartják a legjobbnak, bennem mégis kételyek merültek fel a használata előtt. Arra gondoltam, hogy vajon nem-e hagy maga a folyadék nyomot a CCD-n, olyanformát mint az ablaktisztító folyadékok száradás után az üvegen, ha nem töröljük elég serényen le. Mindenkit megnyugtatok, hogy ez nem következik be: teljesen nyomtalanul és villámgyorsan elpárolog. Előzőleg ezt én a szemüveglencsémen próbáltam ki.:-)

És egy kis barkács ötlet: ez a Sensor swab spatula egyszer használatos eszköz, de a Pec pad non-abrasive wipes nevű kis szalvettácskákból(de csakis ebből) lehet a végére új törlőfelületet készíteni. Persze nagyon fontos, hogy pont akkora legyen mint a gyári és nagyon tisztán, pormentesen készítsük el, valamint ugyanúgy tegyük rá mint ahogy a gyári volt. Én a mostani tisztítást ilyen barkácsolt spatulával csináltam. Ezelőtt egy évvel volt új a spatula, akkor a gyári törlőfelület volt rajta, amit használat után cseréltem. Az eredményben nem látok különbséget.

Pec pad non-abrasive wipes

A továbbiakban megmutatom a próbafelvételeket, remélem nagy méretben jól látható ahogy egyre fogynak a porszemek a CCD-ről:

Tisztítás előtt(f11)

Körtepumpás tisztítás után(f11)

Eclipse folyadékos tisztítás után(f11)

Hajszál és a száraz spatula sarkával történő tisztítás után(f11)

Hajszál és a száraz spatula sarkával történő tisztítás után(f20)

Sok új információt nem tartalmaz a bejegyzés, hisz az interneten számtalan ezzel kapcsolatos cikket lehet olvasni(onnan okosodtam én is az első CCD tisztítás előtt), de maga a tény, hogy én is meg mertem csinálni, gondolom másoknak is bátorságot adhat. És bátraké a szerencse.:-)
Én meg vagyok elégedve az eredménnyel, bár az utolsó próbafelvételből ítélve nem tökéletes, de f20-as rekeszt igen ritkán használok.
Tehát mindenki saját felelősségre végezze otthon el, ha képesnek érzi rá magát, ellenkező esetben szervizben is lehet tisztíttatni.