Ma örvendezve a jó nagy hónak amely már majdnem egy hete lehullott, gondoltam elmegyek a kutyusunkkal a falu határába egyet kirándulni. Vittem a fényképezőgépemet is azzal a nem titkolt szándékkal, hogy készítek pár havas tájképet.
Amikor kiértünk a falu szélére az összes ott lakó kutya eszeveszett ugatásba kezdett amire a mezőn lévő juhnyáj őrzőkutyái is felfigyeltek. Mi ellenkező irányba indultunk, hogy a juhászkutyák ne támadjanak meg, de sajnos mégis utánunk jöttek. Pandúr eredeténél fogva nagyon jó természetű kutyus, fajtiszta őrzővédő németjuhász, tehát nem távolodott messze tőlem a többi eb láttán sem. Igen ám, de azok négyen voltak és egyre közeledtek felénk. A vége az lett, hogy a fotós állványomat, ami szerencsére nálam volt, elő kellett vegyem és kihúzzam maximális méretére és azzal fenyegettem a juhászkutyákat. Nagyon féltettem Pandúrt, nehogy megtámadják, mert ezek a juhászkutyák nem kegyelmeznek az idegen ebeknek. Hallottam már olyanról, hogy egyedüli idegen kutyát simán megölnek. Így egy egyszerű kutyasétáltatás lett a dologból, végül, pórázon. Ez sajnos nem az első alkalom volt, hogy így ért véget a kirándulásunk. Egy pár dolgot viszont nem értek: mi a csudát tudnak legelni 40-50cm-es hóban a juhok ilyenkor? És miért olyan neveletlenek a juhászkutyák, hogy a gazdájuk nem tudja őket kordában tartani? Valamint mi lenne ha egy szánkázó vagy síző gyereket támadnának meg a juhászkutyák a mezőn? Én megértem részben ezt a hagyományörző juhtartást is, de azért a társadalom többi tagjainak az igényeit is figyelembe kellene venni, akik néha szeretnének a természetben kirándulni a kutyájukkal vagy akár egyedül, vagy gyerekeiket engednék el szánkázni, kirándulni.
Végülis dohogva hazajöttünk és gondoltam megnézem mit csinálnak a cinegéim. Ők rendületlenül csemegéztek a madáretetőn, szinte hivogattak engem, hogy fotózzak. Persze engem sem kellett nagyon biztatni.:-) Majd megfagytam amíg mozdulatlanul álltam az etető közelében a fészerünk falához lapulva és a fények sem voltak a legideálisabbak, de sikerült pár havas-madaras képet készítenem. Közben a haragom is elpárolgott.:-)
Havazásban
Mátyás gyanúsan figyel
Meggyvágó tartja a távolságot
A kis szenes hálásan pózol
Ez tényleg nem jó, javasolnám akkor hogy az állvány és a gép mellé még egy vadász puskát is vigyél magaddal, így bármikor bárhol kedvedre fotózhatsz :}
VálaszTörlésNa jó csak vicceltem, szépek a téli képek, én is készülök a havas kattogtatásra :}
Ezaz!
VálaszTörlésNagyon jók lettek!
Üdv
B
A fotók ismét szuperek lettek. Ez már természetes tőled:)Viszont! Öreg kutyás írja neked,hogy ha ilyen helyzetbe kerülsz elfelé menet néha hirtelen fordulj meg és imitáld,hogy felveszel valamit a földről.
VálaszTörlésMeg fognak állni a kutyák:)
Gusto
Leyo, ha puskára nem is de petárdára gondoltam már önvédelem céljából, csak az a baj, hogy attól az én kutyám is megijedhet. Marad a kő és az állvány tehát.
VálaszTörlésÖrvendek Béla, hogy tetszenek a képek. Remélem még lesznek szép napsütéses téli napok is. Ma is az volt csak hát angyalkodnom kellett...
VálaszTörlésSzia Gabi!
VálaszTörlésTudd meg épp gondoltam arra mikor megláttam a kutyákat, hogy "Jesszusom, most még követ sem kapok a földön az 50centis hóban, hogy megvédjem magunkat". De én a buta, arra nem gondoltam, hogy imitálni is lehet, mert a kutyák nem tudják, hogy úgysem kapok követ.:-))
Örvendek, hogy tetszenek a képek. Lesznek még újabbak a napokban.